A Nagyváradon élő Kristófi János világszerte ismert festőművész dec. 15-én ünnepelte 75. születésnapját. 1954 óta él a városban, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben - írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása, amely valóban megkülönböztetett helyet biztosít számára a kortárs erdélyi festészetben: magának a hitnek a megvallása, tehát a szakrális téma, amely átszövi egész életművét - írja Banner Zoltán a festőről a közeljövőben megjelenő könyvben. "Szent László városának festője mindenekelőtt az ő arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmának a titkát kutatja az idők sötétjében (Szent László lovagkirály I. és II., Szent László vizet fakaszt, stb.), de ugyancsak sorozatszerűen idézi fel a többi magyar szent király példáját (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Imre) és természetesen magának Krisztus királynak a dicsőségét (Rex Christus I., II., III.). /Kristófi János 75 éves. Az álomlátások festője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./
2001. január 20.
Jan. 19-én 50. alkalommal mutatta be pódiumjátékát Illyés Kinga. Az élet kenyere című előadás ezúttal Kecskeméten aratott osztatlan sikert. A magyar királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet életáldozatát feldolgozó művet a művésznő a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület és a Kecskeméti Konzervatív Polgári Kör meghívására vitte a kecskeméti közönség elé. A meghívó két kecskeméti egyesület a kiadója annak a közeljövőben megjelenő dupla CD-lemeznek is, amelyen Illyés Kinga a 20. századi erdélyi költészet - általa válogatott - gyöngyszemeit mutatja be. A Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában készült, közel két és fél órányi hangfelvételen Áprily Lajos, Wass Albert, Dsida Jenő, Szőcs Géza, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Majtényi Erik, Hervay Gizella, Markó Béla, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár versei lesznek hallgathatók. /Tóth Tamás, Kecskemét: Kecskeméten jubilált Az élet kenyere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2001. március 8.
Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2001. március 12.
Az 1998-ban alakult Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári énekegyüttes márc. 10-én Gyergyószentmiklóson, a Szent Miklós plébániatemplomban, majd a Szent Erzsébet Öregek Otthona kápolnájában lépett fel, lassan feledésbe merülő gregorián énekekkel. A Jakabffy Tamás vezette kórusban egyetemi tanár, zeneakadémián tanuló diák, tanítónő, sőt újságíró és kisdiák is helyet kapott. Az együttes célja: újra felfigyelni a római katolikus egyház zenei anyanyelvét jelentő, 1500 esztendő alatt kikristályosodott gregorián-énekekre. /Csak az Úr szava marad örök. Gyergyószentmiklóson énekelt a Schola Gregoriana Monostorinensis. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./
2001. április 10.
Márc. 13-20. között Kanadában járt Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, aki április 9-én töltötte be 70. életévét. A torontói Szent Erzsébet plébánia kérte fel, hogy tartson nagyböjti lelki gyakorlatot az ottani római katolikus magyar hívek részére, a torontói Magyar Ház pedig a márc. 15-ei ünnepség díszvendégének kérte fel. - Torontóban tizennégy-tizenöt ezer magyar él. Az ottani magyarok tájékozottak, követik az eseményeket, az internet segítségével. Három helyi újság csak erdélyi eseményekkel foglalkozik. A magyaroknak sok szervezetük, egyesületük van. Az érezte, hogy összetartó a magyarság. Ezért fontos a kapcsolatok ápolása. - A püspök nemsokára Tőkés László református püspökkel újból Amerikába indul, a Partiumi Keresztény Egyetem vegyes felekezetű negyvenfős énekkarát kísérik el ápr. 20. és máj. 8. között. A kórusnak kilenc fellépése lesz az Egyesült Államokban és kettő Kanadában, a tiszteletdíjat - és ha még valami támogatást kapnak - pedig egyetemük javára fordítják a fiatalok. /Pataky Lehel Zsolt: Magyarul a tengerentúliakkal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./
2001. április 22.
Tempfli József megyéspüspök idén tavasszal két alkalommal is átkel az óceánon. "Szükséges a nemzetben gondolkodás, hogy mások is lássák, akár az anyaország fölött átnyúlva, az erdélyiek is törődnek a szlovákiai, vajdasági magyarokkal, de szívükön viselik a tengerentúliak sorsát, gondját-baját is. Elsősorban nekünk fontos, hogy elmenjünk az ő hívásukra, hogy ők is eljöjjenek a miénkre." - fejtette ki a püspök. Vendéglátói, akik a torontói Szent Erzsébet plébániát vezetik, jezsuiták. - Tempfli József az idei Festum Varadinum ünnepségsorozatra meghívta Reizer Pál szatmári megyéspüspököt. /Tüzes Bálint: Két amerikai út között. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 22./
2001. április 25.
A negyedik iskolaalapító osztály készül a szárnybontogatásra. Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban ápr. 22-én közel harminc fiatal nagykorúsítására került sor. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban jelenleg kilencvenhat diák tanul, köztük moldvai csángómagyar gyerekek is. /Gyimesfelsőloki csángó diákok közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Berszán Lajos atya, az iskola vezetője elmondta, hogy van egy testvérvárosuk, Tiszakécske, oda mentek a tanulók szakképzésre érettségi után. Az itt végzettek egyetemre, főiskolára mentek. /A gyimesfelsőloki Áprád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. Felszentelődnek magyar kultúrával, magyar érzelmekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. június 5.
Jún. 3-án Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke jelenlétében tették le Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium új épületszárnyának alapkövét. A miniszter asszony, aki zarándokként részt vett a hagyományos csíksomlyói búcsún, beszédet mondott a gimnázium utolsó iskolaalapító osztályának ballagásán. A Szent Erzsébet Gimnáziumban, mely előzőleg középiskolaként, május elsejétől pedig 12 osztályos tanintézetként működik, jelenleg közel kétszáz diák tanul. Dávid Ibolya beszédében kijelentette, egy elszakított nemzetrész esetében véres valóság és komoly felelősség az a máshol közhelynek számító kijelentés, hogy fiatalokban a jövő. - A ti felelősségetek a magyar kultúra, a magyar nyelv, a család megőrzése. Az erdélyi, székely, csángó magyar fiataloknak a lámpás szerepét kell betölteniük európai uniós csatlakozásunkban - hangsúlyozta. A politikus kijelentette, az Európai Unióban újból egymásra talál az egy és oszthatatlan nemzet és nyelv, amelyeket békediktátumok határaival ideiglenesen szét lehet osztani ugyan, de amelyet a kultúra összetart. Bálint Lajos érsek letette a gimnázium új épületszárnyának alapkövét. A tanintézmény épülete bentlakásként és iskolaként szolgál, azonban itt miséznek, imádkoznak és étkeznek is. Az imponáló faépítmény finanszírozására annak idején a Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége létrehozta a Sziklára Épült Ház Alapítványt. /Katolikus gimnázium Gyimesfelsőlokon. Lámpás szerepben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./
2001. augusztus 17.
A Moldvai Magyarság legújabb szám tartalmából: Az Európa Tanács ajánlása a csángókról; Megállapodás a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, a Szeret-Klézse Alapítvány, a Domokos Pál Péter Alapítvány és az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium között a közös oktatási terv kidolgozásában; Csángómagyar vagyok, magyarul beszélek (Szántó Emese); A moldvai csángómagyar falvak helyneveinek néhány településtörténeti tanulsága (Halász Péter); Külsőrekecsin bemutatása (Gazda László); A moldvai csángók származása és neve (Veress Endre); A székely tanítónő (Beke György); Moldovának árva népe VII. (Ferenczes István); Adalékok a moldvai magyar oktatás történetéhez (Sylvester Lajos); A moldvai csángók öltözete VI. (dr. Nagy Jenő); Csángó Cimbora; Kalendárium. /Moldvai Magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2001. augusztus 26.
A Gyimesfelsőlokon levő Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum Haranghy Sándor tervezte épülete az egymásra figyelés, az egy és oszthatatlan nemzetben való gondolkodás jelképévé vált. A 3000 lelkes magyarlakta katolikus községben évente több a keresztelő, mint a temetés. Berzsán Lajos atya, az igazgató arról tájékoztatott, hogy kinőtték az épületet, új épület kell, hogy még egy kilencedik osztályt indíthassanak. A tanulók helyből, a megyéből és a szomszédos megyékből érkeznek. Az épület alapkövét már elhelyezték. Gyimesbükk végén, a hajdani ezeréves határon még áll a Szent István kápolna, 1919-ig a határőrség istenháza. /Tüzes Bálint: Napszentület Erdély határán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./
2001. október 6.
Csíkszeredán tartanak tanácskozást hazai és magyarországi meghívottak jelenlétében a csángó-magyar kérdésről, Csángómagyar önazonosság címmel. A rendezvény szervezője a magyarországi Erdélyi Szövetség, célja a nemzeti közösség-vállalás és a magyarországi közösségtudat szélesítése, ezért tevékenységét összehangolja a MÁÉRT elveivel és a kedvezménytörvény keretével. Okt. 5-én Berszán Lajos a Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója tartott előadást, amelyben az elmúlt évek tapasztalatáról szólt. A gimnáziumban moldvai és gyimesi csángók, valamint székely gyerekek tanulnak. Az iskolában ez évben végezett az első moldvai csángó-magyar diák, aki sikeresen felvételizett a Sapientia egyetemre. A résztvevők között jelen van Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, a Magyar Állandó Értekezlet tagja, Kötő József, Beder Tibor, valamint a moldvai szervezetek vezetői. /(Daczó Dénes): Csángó kérdésről a Lazarus Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2001. november 7.
A budapesti Magyar Csodaszarvas Egyesület november 2-3. között tartotta meg a Millenniumi Szabadegyetemet Gyimesfelsőlokon, a Sziklára Épített Ház épületében, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium tanulói számára. A Magyar Csodaszarvas Egyesület 1998-ban jött létre, célja a magyar szellemi értékek megőrzésének segítése. A mostani program felelevenítette a magyar történelem sorsdöntő pillanatait, és tárgyalta a határokon belül és kívül élő magyarokat érintő legfontosabb problémákat. Az első nap végén Bartha Levente székelyudvarhelyi előadóművész előadóestjén a transzilvanizmus gyöngyszemei hangzottak el. A második napon dr. Gaudi-Nagy Tamás elnök, ügyvéd Nemzetstratégia - a magyarság megmaradása a Kárpát-medencében, különös tekintettel a státustörvényre és az európai integráció folyamatára címmel tartott előadást. /Vass Kinga-Zita, Kolozsvár: Millenniumi Szabadegyetem Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2001. november 23.
Nov. 17-én, a Szent Erzsébet Öregek Otthonban, Gyergyószentmiklóson felavatták Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát, amelyet a budapesti Oláh Szilveszter készített. Az ünnepi szentmisét Czirják Árpád celebrálta, az eseményt méltatta Pál Árpád polgármester, valamint Csallóközi Zoltán, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának osztályvezetője, és Dézsi Zoltán alprefektus; ők leplezték le a szobrot is. Az ünnepségen részt vett Szász János, az Erdélyi Egyházmegye Caritas szervezetének igazgatója is, valamint Magyari Vencel, az öregotthon igazgatója, aki az intézmény fönnállásának 50. évfordulójára emlékezve kiemelte az idős embereknek valóban otthoni környezetet nyújtó létesítmény jelentőségét. /(gál): Szent Erzsébet emlékezet szoboravatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2001. november 26.
Nov. 25-én Csíkszeredán második alkalommal tartottak csángónapot. A megnyitón jelen voltak a csángók képviselői: a Csíkszeredában tanuló csángó gyerekek, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium diáksága, több moldvai csángó település küldöttsége. A rendezvényt megnyitó dr. Csedő Csaba polgármester nehezményezte, hogy akik jó tanácsokkal látják el a moldvai csángó-magyarokat, azok ilyen rendezvényeken nem képviseltetik magukat. A rendezvény során megnyitották a szabófalvi népviselet bemutató kiállítást, amely a Csíkszeredában élő Csibi Ionel és Éva több éves gyűjtésének az eredménye. A kiállítás anyagáról valamint Szabófalva történelmi múltjáról Szőcs János történész a Csíki Székely Múzeum munkatárasa beszélt. /(Daczó Dénes): Második alkalommal tartottak csángónapot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2001. december 6.
Dec. 11-én Szatmárnémetiben, dec. 13-án Nagykárolyban, majd Erdődön mutatják be Illyés Kinga Széchenyi-díjas művész pódiumjátékát. Az élet kenyerének szövegét Illyés Kinga alkalmazta pódiumra, a darabot Barabás Olga rendezte, a verseket és szövegeket Killár Katalin írta, a zenét pedig Hencz József szerezte. Az előadás Árpád-házi Szent Erzsébet életének egy részét mutatja be. Illyés Kinga jótékonysági célból tartja az előadásokat, ezzel a házibetegek gondozását kívánja támogatni. /Az élet kenyere - Pódiumjáték Szent Erzsébetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./
2002. május 28.
Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthonban máj. 29-én kezdődik az a képzés, amely során 20 súlyos mozgássérült fiatal számítógépes könyvelést, illetve számítógépes programozást tanulhat. A programot a Mozgássérültek Hargita Megyei Szövetsége, a Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége, a Soros Oktatási Központszervezte. A program keretében már ezelőtt két évvel a linzi Caritas jóvoltából 36 súlyos mozgássérült fiatalt juttattak számítógéphez. Ahhoz, hogy a részt vevő fiatalok otthon dolgozhassanak, az érvényben lévő törvényeken is változtatni kellene. A 102/1999-es törvény értelmében, ha a súlyos fogyatékos munkaviszonyba kerül, azonnal elveszíti a fogyatékosoknak járó segélyt. /Forró-Erős Gyöngyi: Képzés mozgássérült fiataloknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./
2002. június 19.
Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban immár az ötödik osztály tanulói ballagtak. Bálint Lajos érsek, aki a tavalyi ballagáson már megszentelhette az új (második) iskola alapköveit, celebrálta az ünneplés előtt tartott szentmisét. A diákokat Berszán Lajos atya a keresztény hit és a magyarság szellemében neveli. Ritka élmény volt látni, amint a diákok különböző népviseletekben szekereken és lóháton vonultak át a falun a ballagási ünneplést megelőzően. /Vass Kinga Zita, Gyimesfelsőlok: A sziklára épített ház búcsúztatott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./
2002. augusztus 27.
Aug. 13. és 20. között Nagybánya lakossága ismét a város védőszentjét, Szent Istvánt ünnepelte. Az egyhetes rendezvény Kristófi János nagyváradi orgonaművész koncertjével kezdődött. Marx József (1914-1992) marosvásárhelyi fotóművész erdélyi műemléképületeket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás. Sasi Nagy Béla érem-gyűjteménye szeptember elejéig látogatható. Volt még énekverseny, egyházi könyvújdonság bemutatója, Illyés Kinga is jelen volt Az élet kenyere című, Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló pódiumműsorával. /(szika): Nagybánya. Szent István-napok, harmadszor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./
2002. szeptember 10.
1992-ben kapták vissza Déván a 22 éve lakatlan, több száz éves ferences kolostort. A kolostor épületét azóta teljes egészében kijavították, jelezte Böjte Csaba ferences szerzetes. Ez az egyetlen ingatlan, melyet a gyulafehérvári főegyházmegyében valóban visszaadott az állam. A kolostorépületben beindították Erdély első önálló magyar magániskoláját. Megvásároltak két tömbházat, melyben most 8-10 fős családokban szegény, árva gyerekek laknak az őket befogadó nevelőkkel. Vásároltak két ingatlant, melyet átalakítottak fiú- és lánykollégiummá. Folyik egy ipari mikroközpont megvásárlása, ahol szakképzést, műhelyeket próbálnak beindítani. 1999 januárjában megszületett Szászvároson a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Központ, ahol 70 gyermek és tizenöt felnőtt van. Jelenleg 330 kisebb-nagyobb gyermeknek adnak otthont, összegezte Böjte Csaba. Közel hetvenen segítik őket. Munkatársaik között mind több hajdani növendékük található. A rájuk bízottak közül eddig senki sem veszett el, állapíthatta meg Böjte Csaba. Megvan az óvoda, az I-VIII. osztály, de a IX-XII., a szakképzés még kidolgozásra vár. Az itt felnövő fiatalokat segíteni kell, hogy akár az általános, akár a közép-, akár a főiskola elvégzése után megtalálják helyüket, hivatásukat, megélhetésüket. A fiatalok a becsületes munkával autonóm szigeteket alakíthatnak ki a dél-erdélyi szórványban. Ez az útja a szórványközösségek fennmaradásának. /Böjte Csaba, OFM: A tizedik tanév Déván. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./
2002. szeptember 19.
Berszán Lajos atya, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Iskola igazgatója beszámolt arról, hogy a nyolc évvel ezelőtt harminc diákkal induló iskolában ezúttal közel háromszáz diák kezdte meg a tanulást. Idén közel nyolcvan csángó diák tanul itt Moldvából és a gyarapodó létszám bíztató: van értelme az eddigi munkának. A főépület mellett májusban kezdték el az új iskola építését. A tervek szerint nov. 19-ig elkészül az iskola. /(Daczó Dénes): Gyarapodó létszám az Árpád-házi Szent Erzsébet iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2002. november 15.
Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét megelőző vasárnap, nov. 17-én templomi gyűjtést szervez a Caritas, a katolikus egyház segélyszervezete. A gyűjtés bevételét az egyházi otthonokban nevelkedő, hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére fordítják. /Jótékonysági felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./
2003. március 30.
A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregek Otthona lakóit elvitték Csíksomlyóra 2002 pünkösd másodnapján. Eljött a 85 éves Bíró András bácsi is, aki székely ruhában várt az indulásra. Megnézték Csíkszeredán a Mikó várat is. /Kiss Gabriella foglalkoztató ápolónővér: Mária-látogatáson a Szent Erzsébet Öregotthonból. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./
2003. június 5.
A szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthont, napközis óvodát, az evangélikus, református és ortodox templomot tekintette meg jún. 4-én Mádl Dalma asszony, aki a Magyar Karitász követeként kétnapos látogatásra érkezett a dévai Szent Ferenc Alapítványhoz. Valamennyi intézményben temérdek édességet osztott szét a csöppségek között. "Ezek a gyermekek nem intézményben nőnek fel, hanem családban, körülbelül tíz gyermek nevelkedik testvérként egy nevelő irányításával. Ilyen kiegyensúlyozott, nyitott, boldog gyermekeket sehol sem láttam. Azt gondolom, hogy ennek az alapja a szeretet. Ez a szeretet árad Csaba atyából, a nevelőkből, iskolai, óvodai tantestületből." - vallotta. /Gáspár-Barra Réka: Ilyen boldog gyermekeket sehol sem látott. Beszélgetés Mádl Dalma asszonnyal. = Nyugati Jelen (Arad), jún.5./
2003. július 3.
V. Lármafa-Találkozón, a Szent László király emlékét őrző zarándoklaton Cegőtelkén, az alig 500 lakosú Beszterce-Naszód megyei faluban jártak a résztvevők, itt volt a cserhalmi ütközet. Győztes csatáink egyik színhelye. A 102 főből álló Szent László sereg Beder Tibor irányításával érkezett Cegőtelkére, ahol megcsodálták a Kolozsi Tibor alkotta, több mint tíz méter magas szoborkompozíciót, amely egy kettétört kardmarkolatot és egy pajzsot szimbolizál, rajta egy kereszt, illetve a pogány által elrabolt magyar lány két hajfonatával. A következő stáció Nagyvárad volt, amelynek püspökségét 1093-ban Szent László király alapította. Folytatták útjukat Felvidék felé. Rozsnyón az a szakavatott idegenvezető fogadta őket, Thököly Gábor, akinek nemrég jelent meg Kastélyok, kúriák, várkastélyok Gömörben című könyve. A kisebb településeket is felkeresték, ahol valamilyen Szent Lászlóval kapcsolatos legenda vagy templom létezik. Voltak Betlér, Hárskút, Szádelő, Debrőd, Lucska falukban, ahol a magyarság ugyan csökkenő számban van jelen, de közösségtudatuk és nemzetiségi öntudatuk magas. Lenyűgöző volt Krasznahorka büszke vára, a betléri Andrássy-kastély meg az emberek közvetlensége, barátsága. Kassa volt a zarándoklat utolsó stációja, ahol bejárták az óvárost, szentmisén vettek részt a Szent Erzsébet-székesegyházban, felkeresték a Rákóczi-emlékmúzeumot. /Farkas Aladár: V. Lármafa-Találkozó. Szent László emlékét őrző zarándoklat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./
2003. július 22.
Portik Piroska, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának osztályvezetője a vele készült interjúban közölte: megszületett a döntés a moldvai csángómagyarok kulturális támogatására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által idén kiírt 100 millió forintos keret szétosztásáról. Eredetileg két részletben tervezték megpályáztatni a 100 milliós keretet: első körben 61 millió forintra, másodszorra a fennmaradó 39 millió forintra. Az első pályázati kiírásra azonban 211 millió forintos igény érkezett be. Rengeteg színvonalas pályázatot kénytelenek voltak elutasítani. Három nagy témakörre osztották a pályázatokat, kultúra, oktatás (ez zömében iskolán kívüli oktatást jelent) és kutatás. A kultúra témakör 20 millió forintjára közel 120 millió érkezett igény. De ugyanez volt az oktatás és a kutatás vonatkozásában is. Az oktatásra kiírt 36 millióra és a kutatásra kiírt 5 millió forint összegre. Idén is jelentős tétel volt a tárca által még 2000-ben megkezdett gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium bővítési munkálataira átutalt 16 millió forint. Ezzel az átutalással a tárca immár több mint 153 millió forinttal támogatta az iskola bővítését. Számos, a maga területén nagyon jelentős szervezet nyújtott be pályázatot: Kallós Zoltán Alapítvány, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Romániai Iskolapolgár Alapítvány, Gyepűk Népe Alapítvány, Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület, Petrás Incze János Kulturális Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csángómagyar Pedagógusok Testülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Participatio Alapítvány, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, Kriza János Néprajzi Társaság például. A Csángó Tanácsadó Testület - a tárca munkáját segítő, külső szakértőkből álló tanácsadó testület - már áprilisi ülésén igyekezett ennek fényében támogatást megítélni a program működtetésére. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, tárgyalni készülnek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával és az Oktatási Minisztériummal annak érdekében, hogy tisztázzák: az Erdélyben tanuló csángómagyar gyerekek bentlakás-költségeit ki és milyen formában támogatja az elkövetkezőkben. A válasz az, hogy az ún. "csángómagyar keret" megnevezése egyértelműen a csángómagyar kultúra támogatását nevesíti, mint felhasználási lehetőséget. Ebbe pedig csupán az iskolán kívüli oktatás fér bele. Támogatják viszont gyermektáborok szervezését Magyarország és Románia területén egyaránt. Támogatják a moldvai, illetve gyimesi csángók falunapjait, néprajzi és történelmi táborait. /Guther M. Ilona: Célunk, hogy felkeltsük érdeklődésüket saját kultúrájuk, múltjuk iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2003. augusztus 10.
A Maroshévízzel szomszédos Galócás kb. 3000 fős lakossága vegyes nemzetiségű és vallású. A római katolikus közösség itt kisebbségben van. Nagy eseményre készülnek, aug. 15-én templomszentelés lesz. A templom alig három év alatt készült el a hívek áldozatkészségének és a lelkes Salamon József plébános fáradhatatlan munkájának köszönhetően. Támogatást kaptak egy németországi plébániától, az Illyés Közalapítványtól és a román Kultuszminisztériumtól is.A templom a Magyarok Nagyasszonya nevet fogja viselni, a templomban középen a Magyarok Nagyasszonya festmény áll, körülvéve a közösség példaképeivel: Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit, Boldog Özséb, Szent Pongrácz István, Boldog Apor Vilmos, Boldog Batthyány-Strattman László, Isten szolgája Márton Áron püspök és Petrás Incze János szerzetes. A festményeket a plébános elképzelése szerint Baróti Ádám szászrégeni művész készítette el. Az előző napon, aug. 14-én emlékműavatás is lesz. Az elmúlt rendszer két áldozatának tiszteletére állítanak emlékművet a galócásiak: Ábrahám Árpád volt gyergyóhodosi és galócási plébánosnak, akit 1958-ban a Szoboszlay-per vádlottjaként végeztek ki a zsilávai börtönben, és Lőrinc János Rajmond galócási ifjúnak, aki katonai szolgálata alatt az 1989-es események áldozata lett. /Portik M. Erika: Templomszentelés Galócáson. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./
2003. augusztus 11.
Tizenhárom éven át működött Marosvásárhelyen Bakó Béla, alias Pál atya, aki most csomagol. Miután Marosvásárhely főterén lebontották a Ferenc-rend templomát, a város egyik szegénynegyedébe szorultak ki, amelyet régebben Ady- negyednek mondottak, ma Rovinari negyednek neveznek. Az utolsó számbavétel szerint 830 személy tartozott hozzájuk, a Szent Imre Plébániához; régebben második számú plébániáként emlegették, mert nem volt szabad nevet adni neki.1972-ben alakult: a ferencesek idejöttek, és vállalták, hogy új plébániát hoznak létre. Bakó Béla sokat tett a szegénynegyed lakóiért, emellett évek óta árvaházakból, gyermekotthonokból hozott ki kiskorúakat, és az egyházi, családias otthonokban helyezte el őket. Jelenleg már harminc gyermekről van szó, jelenleg négy épülettel rendelkeznek. A tevékeny Bakó Béla szerzetest most Csíksomlyóra rendelte a rend, szomorúan csomagol. Megpróbáltatás neki, de engedelmeskedik. Annyit megengedtek, hogy a marosvásárhelyi rendház mellett működő Szent Erzsébet Társulást Csíksomlyóról irányíthatja. A szegénykonyha 1994-től, a gyermekotthon 1998-tól működik. /Máthé Éva: Csíksomlyóra rendelték a Ferenc-rendi szerzetest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
2003. szeptember 7.
Júl. 31-én, 90 esztendős korábanaz Ohio állambeli Youngstown-ban elhunyt dr. Fabó Imre néhai magyar királyi csendőrtiszt, az Amerikai Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának társelnöke, az erdélyi katolikus, református iskolák és más intézmények támogatója, aki annak idején a pécsi Szent Erzsébet Egyetemen jogtudományból szerzett doktorátust. Mindvégig kitartóan segítette a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Provincia egyesült államokbeli kusztódiáját (különösképpen az annak youngstown-i anyaházában dolgozó atyákat), egészen 1992-ben történt megszüntetéséig. A romániai rendszerváltás után alapítványokat hozott létre a jól tanuló szegény sorsú erdélyi diákok megsegítésére. A nagybizottsággal karöltve ösztöndíjban részesítette a csíkszeredai Segítő Mária és a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet katolikus líceum, a székelyszentléleki Benedek Fidél Általános Iskola és a kolozsvári Református Kollégium sok növendékét. Adományaiból juttatott a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak, csakúgy, mint a borzonti (Hargita megye) általános iskolának és óvodának, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének, az erdélyi ferences világi rendnek s a gyimesbükki fiataloknak. Sok-sok "keresztapaságot" vállalt, a fiatalokkal rendszeresen találkozott, amikor tehette, részt vett ballagási ünnepségükön, és díszvacsorával vendégelte meg őket. /Elhunyt dr. Fabó Imre. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./
2003. szeptember 23.
A máltaiak által nemrég tartott jótékonysági koncert bevételének egy részéből iskolatáskák, füzetek, tankönyvek, illetve óvodásoknak kis táska, miegymás került a közelmúltban a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Társulás gyermekotthonába. 2001 áprilisában megalakult a Szent Erzsébet Társulás. Jelenleg 31 gyermekről gondoskodnak, annyian vannak itt. A gyerekeket megrázza a helyváltoztatás. Nevelő munkájukat segíti a pszichológus, a szociálpszichológus, a neuropszichiáter és az orvos. Pál atya volt eddig a vezetője, a mindenese a gyermekekkel való foglalkozásnak, azonban őt a ferences rend Csíksomlyóra helyezte, de megengedték neki, hogy hetente kétszer visszajöjjön. A gyerekekért most többet imádkozik. /Járay Fekete Katalin: A szeretet útján ingázik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./
2003. szeptember 28.
A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon vendégszeretetét élvezi szeptember közepétől tíz napig tíz marosvásárhelyi szociálpedagógus-hallgató. Önkéntes munkát végeznek különféle Gyergyó-vidéki karitatív szervezeteknél (CIMAS, öregotthon, árvaház, fogyatékos óvoda stb.), ők a Caritas jövőbeli munkatársai. /Önkéntesek Gyergyóban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./
